WhiteRibbon

 Nyertünk, nyertünk és nyertünk. Kupát és tapasztalatot :) Büszke vagyok rád Szeged Beton. Én a kis konszolidált, úgy ugrottam fel az utolsó gólnál, ami 12 másodperccel a vége előtt született (nem mellesleg "józsitól"), hogy nem ismertem magamra. Lehet mégis találtam valamit, ami megfogott? Már várom a következő meccset, amire mehetek. Csak az a baj, hogy ezt az élményt várom újra, ami viszont nem igazán fog jönni. Ennek a meccsnek nagy tétje volt. Idegenben játszottunk, és mégis többen voltak a szeged drukkerek, mint a honvéd drukkerek, pedig Pesten volt a meccs. Ez biztos a srácoknak is erőt adott (hát még józsinak a jelenlétem ;). A végén 8-8 volt, és komolyan lehunytam a szemem, elképzeltem, hogy 8-9 lesz a táblán rövidesen, erre a "kis cuki" nem belövi? Szívmelengető volt, megindította a napom elég rendesen. Otthon sokan várták őket, majd az ünneplést szeged egyik kávézójában, majd egy szórakozóhelyén folytatják. Sajnálom, hogy nem lehetek ott, hiszen valamilyen szinten az ember magáénak érzi a győzelmet, ha ott volt elejétől a végéig a meccsen.

A győzelem után hazabandukoltam, gondoltam teszek-veszek, de szerencsére egy régi ismerős felhívott, hogy mit csinálok, Pesten vannak a barátnőjével, eljönnének egy kávéra. Megörültem, ugyanis tényleg vagy 2 éve nem találkoztam vele. A barátnője is kedves volt, bár ezt gondoltam, hogy jól választott. Hasonló értékrendjük van, mint nekem, és az ilyen emberekkel szeretek beszélgetni. Semmi komolyról nem volt szó, csak általános hogy vagy-mi a helyzet-mik a tervek beszélgetés volt. Jót tett ez is a lelkemnek.

Említésre méltó még, hogy ma életemben először megkóstoltam a kelkáposzta főzeléket és ízlett! 

Mára csak ennyit tudtam összeszedni, nem egy eseményekben gazdag, viszont annál tartalmasabb nap volt. Összességében ez egy jó hétvége volt, pihentem is, kikapcsolódni is volt időm, bár a lakást még nem sikerült 100%-ra összerakni a költözés óta. Ez várat magára (és még fog is).

Jó éjt egyetlen olvasóm, Dé :)

wr

ps: ma zölddel írok alá, mert a szurkolópajtásomon A2-n ma ilyen színű felső volt :)

 Hát ez az első, lesz még több is remélhetőleg.. bár, ahogyan ismerem magam, gyorsan felhagyok dolgokkal.. lehet rövid életű leszel szerény kis blogom, tehát előre is elnézésed kérném. Most jönne a miért is csináltam rész, de nem. Majd egyszer rájövök, hogy miért is csináltam. Írni kell, nincs mese. 

Nyert ma az új kedvenc vízilabda csapatom, ami azt jelenti, hogy a holnapi kupán a Honvéd ellen játszanak, úgy érzem ott a helyem. Új "szerelem" ez a sport, nem tudom miért. Régebben is szemeztem vele, no meg a srácokkal, de aztán nem mélyültem el.. Most is csak annyira, amennyire egy felületes ikrek elmerülhet :) A lényeg a lényeg, hogy hajrá, holnap ott leszek én is, és Józsi is ;)

Másik új dolog, a 100 forintos mozgó antikváriumok. Berkesi könyveket mindig lehet találni, bárki hagyatékában Magyarországon. Fejembe vettem, hogy elolvasom az összes könyvét. Bár óvatosan kell vele bánni, keményen propaganda regények, de engem leginkább az fog meg, hogy nagyon jól bemutatja az 50-es 60-as években jelenlevő társadalmi viszonyokat. Minden korban más a fontos. Abban az időben, ha karrierista voltál, akkor kinéztek. Az akkoriban lenézendő volt. Most, 50 évvel később, mindenki karrierista.. vagy legalábbis olyasmi. Aki nem, azt erőteljesen lenézik. De ez csak egy példa az ezer közül. Most sajnos zátonyra futottam a könyveivel, erőt kellene vennem magamon, de éppen egy kevésbé érdekesbe futottam, amivel lassan  haladok. Továbbá az is a problémám, ami szerintem elég szégyen, hogy eddig metroval jártam dolgozni, ami azt jelentette, hogy nem tudtam telefonálni, így volt időm olvasni. Most viszont elköltöztem (erről később), busszal járok, ahol tudok telefonálni, így nem olvasok. Idő közben viszont elkezdtem olvasni a móri bankrablásról is Kaiser Ede könyvét, az kicsit napra készebb. De Berkesihez mindenképpen visszatérek. 

Apropó költözés. Imádom az új dolgokat, egyszerűen bizsereg a testem-lelkem, ha valami újba foghatok (sajnos hamar el is múlik). Még ezt a blogos rendszert nem látom át, de örülök neki, hogy nem, mert így kitaposhatom az utat, van valami új, aminek utánajárhatok. Azt hiszem csillapíthatatlan információéhségem van. A költözés fizikai részétől rosszul vagyok, no de ki nem. Lezártam valamit, most kezdődik valami teljesen új. Az elmúlt időben fokozatosan "repültem ki" otthonról.. Először nem olyan távol a szüleimtől, a testvéremmel, majd ketten szintén, de távolabb (250 km), és most teljesen egyedül, szintén távol. Ahogy írok, azon kattog az agyam, hogy mik azok az információk, amiket itt kiadhatok anélkül, hogy beazonosíthatóvá válnék... Majd látom, folyamatosan húzom a határokat, és nem lesz gond, vagy pont, hogy lesz. Nem tudni még, ez is új, és tetszik. Tehát visszatérve a költözésre, ez az első igazi "leánylakásom". Bár osztozom a létérdek központom egy részén egy lakótársnak nevezett személlyel, akivel jól kijövünk (mindenki azzal jön, hogy még... de én remélem, hogy így is marad).

Nyilván nem az itt felsorolt dolgok a legfontosabbak most az életemben, de ahogy egy kapcsolatban is, szépen fokozatosan tudok majd megnyílni neked, kedves blogom (tudathasadásosnak tűnnék, ha azt írnám, hogy magamnak nyílok meg éppen fokozatosan? - költői kérdés).

Talán aludni kellene, de telihold van. Holnap pedig remélem sütni fog a nap a hideg ellenére. Ahogy megboldogult nagyanyám mondaná, elteszem magam holnapra. :)

wr